Beki, volnék jelentkezem!!! Sajnálom, hogy én röviddeb fejezetekkel szolgálok, és nagyrészt átmenetiekkel, De Ezeket a részeket, Alexx izgalmasabbakra tudja írni, mivel a TDG az ő reszortja!! :) Remélem azért tetszik! Üdvözöl, pár szép szóval:
Bekii^^
Reggel idegesítő fájdalomra keltem. A vállam volt. Elaludtam.. a kanapén.Gyűlölöm mikor ez történik, mert utána egész nap kótyagos vagyok e miatt.
Na mindegy, a lényeg, hogy nem fáj a fejem. Majd Alexxel kitárgyalom a koncertet.. Tuti biztos, hogy a banda hazafuvarozta. Éreztem a szavukban, hogy megkedvelték őt. -Reggelt!- kiáltottam anyának a konyhába. Hirtelen egy fekete szőrös gombolyag feküdt mellém. A cicám Tejföl volt az. Mindenkitől fél, de engem szeret. Hozzám mindig dörgölőzik, mellém fekszik, és nálam kunyizik kaját. Megsimogattam, majd az ölembe vettem. Ő bőszen dorombolt. Ez megnyugtatott. Elöntött a karácsony-filling, és furcsa volt, mivel még csak 21.-e van.
-Bekaaa, képzeeeeld tudom a karááácsonyi ajándékodaaat!!!!!!-ugrott mellém a húgom. Furcsa tud ám néha lenni.
-Jó, és most mit tegyek?-kérdeztem ásítva.
-Hááát, mennyi zsebpénzed van?
-Nem fizetek azért, hogy mond el!-szögeztem le álláspontomat.
-Nem, csak bele kellene adnod, mert anya csak akkor veszi meg!-mondta Lea.
-Nem adok pénzt olyanba, amiről azt sem tudom, hogy mi.-mondtam diplomatikusan.
-1D-s...-mondta Lea.
-Anyaaa, mennyit kell beleadnom?!-rohantam ki a konyhába. Ha valami One Direction-ös akkor bármi is az, tuti jó.
-Hát majd meglátjuk add ide amennyid van!-mondta, majd leült az asztalhoz, és olvasni kezdett.
-Hát oké.-azzal elindultam a szobám felé.
*Már délután*
A telefonom után kutattam, de sehol sem találtam. Ekkor a húgom rontott be a szobámba, és rövid monológott kezdett, hogy:
-Te vagy a világon a legszerencsétlenebb, legbénább, és legszétszórtabb!!-vágta a fejemhez.
-Okéé.. mit tettem, hogy eme mesés jelzőkkel illetsz?-kérdeztem grimaszolva.
-Körülbelül 50 perce káromkodsz, mert nincs meg a telefonod..
-Jó de most mit tegyek?? Fogalmam sincs, hol a büdös francban lehet.
-Nem az ágyad mögött van? Ahova tegnap reggel ejtetted..?-mondta hanyagul, és kisomfordált.
-Az istenit, miért szívatsz mindig? Egyszer ne lennél ennyire szórakozott, talán mindenki jobban járna.. -ordítottam ki az ajtón, és odébb rángattam az ágyat. A telomat, kivettem, leporoltam, és a Tárcsáztam Alexx-et. Délután 2 van, csak nem alszik még.
-Há..há... Háloo? -ásított a mondatvégén bele a telefonba.
-Csőő. Felköltöttelek?-kérdeztem nevetésemet visszafolytva.
-Nem vagyok madár, te idióta.. Nem kell engem költeni..-Nevett a végén.
-Jól van na! Amúgy mi lenne, ha elmennénk korizni? Mondjuk egy óra múlva.-ajánlottam a telefonba. Kicsit hallgatott ezért meggyőzésképpen még belemondtam, hogy akkor legalább mesélhet arról, hogy hogyan alakult az este, a srácokkal. Rögtön belement. Letettem a telefont. De körülbelül, 2 perc múlva újra csörgött.
-Akkor.. mit is csinálunk egy óra múlva...?-hosszas hallgatás, mert nem értettem, hogy mire kérdezi.-Bocs, de elfelejtettem, hogy mit beszéltünk meg!-röhögött a telefonba.
-Főtér, koripálya, 3-kor. Előre bocs, ha elkések..-azzal kinyomtuk egymást, és elkezdtem valami vastag pulóver után kutakodni. Nyáron átláthatóbb a szekrényem. Ilyenkor csak egymás hátán vannak az összegabalyodott pulóverek, és nadrágok."hamar" találtam valami pulóvert.. Aztán még vagy 10 percet bajlódtam a hajammal. Sehogy sem akart minden tincs a sapka alatt maradni. Mire sikerült megcsinálnom valahogy addigra ismét késésben voltam.
-Anyaaa, elmentem, mert már így is kések, puszi, majd jövök.. valamikor.-Azzal a mondat befejeztével, kiléptem az ajtón, és elindultam a korival a kezemben a főtérhez.
A főtéren hamar megláttuk egymást Alexx-el ő már egy ideje toporoghatott.
-Na mesélj! Egy dolgot mindenképpen tudni akarook.. -kértem, miközben egy padhoz értünk, és felvettük a korit.
-Milyen egy dolgot?-kérdezte furán.
-Hát azt az egy dolgot, hogy.. ugye nem adod fel ennyivel, hogy csak egy koncert, és nem találkozunk velük többet?-kérdeztem csillogó szemekkel.
-Dehogy adom.. De előbb inkább elmesélem mi történt.-Mondta mosolyogva.
-NA mond!!-vigyorogtam.
-Hát tök jó, volt, a végén hazavittek, és..-elmesélt mindent, én pedig csendben hallgatva figyeltem őt. Szeretem, mikor valamit elmesél, más szemszögből lát mindet, illetve jobban figyel talán a részletekre.
-Amúgy szerinted mi lehetett az, amit bevett..Mármint "hangulatnövelő".. mit jelenthet ez?-kérdezte szomorkásan.
-Nem tudom.. talán drog..Nem merek erre gondolni, hisz az elég szar lenne.. Viszont simán lehet. De, derítsük ki.. Terv, hogy összefussunk velük?-gondolkoztam el, és Alexx szeme felcsillant.
-Figyelj..-kezdte, nekem meg a szemem az égbe szökött. Ilyen izgatott még sosem volt. Bár lehet, hogy csak látott valamit.. valamit ami nagyon felkeltett az érdeklődését. Vagy csak az ötlete túl képzeletbeli. Úgyis mindjárt kiböki..
