3.No More

Sziasztok! 
Íme,a következő rész,Jó olvasást! :)
<Alexx>
------------------------------------------------------------------------------
Miután nagy nehezen levakartuk azt az eszelős vörös csajszit,aki először szegény Adam-et támadta be,majd Neil-re cuppant rá,eltaszigáltuk az egyik sarokba,ott legalább "sarokba szorítottuk". A srácok is meglepődtek,elég rendesen ahogy láttam,szóhoz sem jutottak a döbbenettől.
-Te jó ég,ez a spiné szégyent hoz ránk,rajongókra...-néztem Bekire,aki egyetértően rázta a fejét.
Ketten álltunk a csapdába esett lány előtt,aki kétszer próbált meg áttörni rajtunk és visszarohanni.Mindkét próbálkozása sikertelen volt,szerencsétlen már zokogott.
-Na jó,ebből már tényleg elég,eddig és nem tovább!-mondtam,és elindultam a kijárat felé.-Szólok a biztonságiaknak!-kiáltottam vissza,miközben már kifelé tartottam.Sietős léptekkel haladtam az épület bejárata felé,ahol a biztonságiak álltak.Legalábbis mikor bejöttünk,még ott voltak...Már egy szálat sem láttam,sehol.Épp szitkozódva sarkon fordultam,hogy akkor megyek a másik irányba,amikor valakinek nekimentem.Egy erős mellkasba ütköztem,amihez egy mély,dörmögő hang társult:
-Hóó,bocsánat!-fogott meg az ismeretlen.
Ekkor felnéztem az előttem álló srácra,és alig akartam hinni a szememnek:Brad volt az,a banda basszusgitárosa!
-Oh,én bocsi,én jöttem neked,ne haragudj!-mondtam szelíden.
-Hagyd csak,semmi baj.-mosolyodott el.-Egyébként kit keresel?-tette hozzá.
-Csak egy biztonsági őrt,az az őrült lány miatt...én és a barátnőm "fékeztük" meg,csak nem olyan egyszerű visszatartani.-mondtam lényegre törően,de ekkor észre vettem egy,a folyosó végén ácsorgó biztonságist.
-Áh,ott egy!Megyek,szia Brad,örültem!-néztem a fiúra és már el is indultam.
-Üdv,el kellene egy kis segítség a nagyteremben,segítene?-kérdeztem a nagydarab fickótól.
-Miért mi van?-kérdezte kissé mogorván.
-Van egy lány,aki teljesen begolyózott és balhézik,nem hagyja a bandát.-válaszoltam.
-És neked ehhez mi a franc közöd van?!
-Az,hogy feldönti az embereket,tolakszik,bent ordít és nem lehet leállítani!-vágtam vissza csípősen.
-Pont nem érdeke....-kezdte volna el a pali,de Brad lépett oda hozzánk:
-Valami gond van?-kérdezte egy kissé heves hangnemben.
-Itt pattog ez a kiscsaj...-vetette oda a hapsi.
-Nem pattog,igazat mond!Állítsd le magad,ember!Ez a dolgod!-emelte fel a hangját.
A fickó egy szót sem szólt,némán elindult a nagyterem felé,ahol a srácok és a rajongók is voltak.Én is elindultam visszafelé,de Brad lépett mellém:
-Ez mekkora egy tahó!-mondta.
-Az..amúgy köszönöm,hogy segítettél!
-A rajongókért bármit!-nevette el magát.-Amúgy én Brad vagyok,de gondolom ezt te már tudtad...-folytatta.
-Én meg Alexx.-fogtam kezet vele.Huh,jó erős szorítása van...a sok gitározás.
Már majdnem beértünk a nagyterembe,amikor az idegbeteg csajszit vezették ki.Mi a csuda?!Ez a pali futott,vagy mi,hogy ilyen hamar ideért?!-gondoltam.
Ránéztem Bekire,aki a falon lévő nagy matricákat fürkészte,majd megböktem:
-Heló,visszajöttem.Láttam elvitték a csajt.-mondtam neki.
-El,de te hol a csu...-Á szia!-fordult Bradley felé.
-Szia,én Brad vagyok!-mondta a fiú és kezet ráztak.
-Én meg Beki!-válaszolta a barátnőm.
-Ő a basszeros.-egészítettem ki egy kis plusz infóval.
-Lányok,köszi szépen a segítséget.Ahogy láttam Adam eléggé le volt sokkolva a történtek miatt...-kezdte.
-Uh,hát meg is értem..még nézni is rossz volt.Kicsit eszelős szegény lány.-mondta B.
-Hát nekem vissza kell mennem az asztalhoz,a srácok már biztos kerestek.Még egyszer köszi,örültem és sziasztok!-mondta Brad és elindult a fiúk felé.Beült az asztal mögé,és folytatták az autogram osztást.Csak egyetlen baj volt azzal,hogy segítettünk....kiálltunk a kilométeres sorból....
-Basszus!!Nagyon hátul vagyunk!-szitkozódtam.
-Ááh,tényleg...-értett egyet velem Beki.
Azért beálltunk a sor végére,és igyekeztünk "türelmesen várni"  és nem elájulni.Már éhesek is voltunk,fáradtak is...De a világért se hagytam volna ott a sort...és a lehetőséget.
 Már minimum 2 órája szobroztunk,a sor lépésben haladt,mindenki húzta az időt.Bár megértem,hisz azért ha alkalmuk van a srácokkal beszélni...én is ezt tenném..Nem haragúdhattam,hisz rajongók,pont mint én.
Már Bekivel alig álltunk a lábunkon,a legtöbb amit tehettem,hogy leskelődtem az asztal felé.Akárhányszor oda néztem,Brad és Adam társalogtak...és valahogy Brad pont ide mutogatott.
-Áh,biztos nem ide...biztos hátul van valaki,akit ismer,annak...-gondoltam.
Pár perc elteltével,Adam felkelt a székéről és elindult a sorban álló rajongók felé.Hozzánk!!Odajött majd ennyit mondott:
-Sziasztok,ti vagytok Beki és Alexx?
-Ahha...te meg...Adaaam...-húztam el az utolsó szót.
-Öhm,ezt Brad küldte nektek..-nyújtott át két képet a bandáról,amit mindannyian aláírtak.A hátuljára még volt egy pár sor firkantva:


"Köszönjük a segítséget!Sok szeretettel,a mi védelmezőinknek! :) "
Brad W.

-Hehe,ez kedves,bírom őt.-mosolyodtam el.
-Ez tényleg jópofa,kedvesnek tűnnek.-tette hozzá B.
Már nem voltak sokan előttünk...csak olyan 20 ember...és az már nem sok az előző 200-hoz képest.Meg amúgy is, egyszerre 4 ember lehetett az asztal előtt.
Egy röpke 10 percen belül sorra kerültünk.Ahogy felléptünk az emelvényre,az első srác Adam volt.
-Ááá,a megmentőink!-ismert fel minket mosolyogva.-Sziasztok!-tette hozzá.
-Öhm,igen,heló!-mondtam kissé zavarban.
Odaadtam neki a CD-borítót,meg két posztert.
-Kösziii!-mondtam,miután tovább csúsztatta a mellete ülő Brad-nek.
Erre Adam elmosolyodott.
-Hehh,sziasztok!-ő is megismert,és belenevetett a mondatába.
-Sziaa!-neki már bátrabban köszöntem.
Itt az asztalnál ugyan nem volt sok idő beszélgetni velük,hisz még sokan álltak mögöttünk,ezért nem kezdtem annyira csevegni velük.
-Heló!-néztem a középen ülő Barry-re.
-Helósztok!-válaszolta,majd ő is átadta a cuccaimat a szélen ülő Neil-nek.
-Hali csajok,miújság?-kérdezte vigyorogva.
-Hali,már tök kész vagyunk ettől a sok sorba állástól,de totál megérte.-mosolyodtam el a végére.
-Ennek örülök.-tette hozzá.
-Köszi,sziasztok!-köszöntünk el végignézve az asztalon.
-Huhh,áááhhh,fúúúúúú!!!-kezdtem bele,amint kiértünk a teremből.
-Aaaaaaaaa...-ez lett a mondatom vége.-Tök kedvesek,meg aranyosak,meg dejólnéznekki és Adam is olyan aaaahw!-ennyit tudtam kinyögni.
-Tényleg jó fejek,szimpik nekem is.-vigyorodott el Beki.
-Ezt még fel kell dolgoznom..-gondolkodtam hangosan.

--------------------Magamhoz tértem---------------------
-Uhh,hány óra?-tettem fel a kérdést a nagyvilágba,miközben már előhalásztam a telefonom.
-14.-előzött meg Beki.
-Mit csináljunk még 5-ig...akkor kéne elfoglalni a jó helyet,hogy lássunk.A koncert 6-kor kezdődik,úgyhogy van még egy röpke 3 óránk...Addig itt fogunk ülni?!-néztem B.-re.
-Nem muszáj itt ülnötök...-szólalt meg egy ismerős hang a hátam mögül.Megfordultam,hogy lássam ki az....hát...őszintén szólva egy kicsit meglepődtem.Brad volt az:
-Ha van kedvetek,bejöhettek velünk a backstage-be..-kezdte a fiú.
-Hogy-hogy?Vagy miért?-kérdezte Beki.
-Hát..arra jutottunk a srácokkal,hogy nagy segítség volt,hogy eltávolítottátok azt a csajszit,és gondoltuk örülnétek..-mosolygott.
-Óó,persze!-vágtam rá egyből.-Beki?Van kedved?-kérdeztem tőle.
-Ahha,miért ne?-vigyorodott el B.
-Akkor gyertek velem.-és elindult a folyosó felé,ami már ismerős volt.